|
2018-10-07 16:26:17, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
Kerner Mariann: SZŐLŐFÜRT
Áldom a magot, mibe Isten sóhaja elvetett,
Száz harcon átölelve tart a családi szeretet.
Megverekszem a mindennapi küzdelmeket,
A szomorúság karjaidba el-elvezet.
Megrósz, vigasztalsz, tanítasz, terelsz,
Felnőttként ma is gyermeknek szeretsz.
Szemedbe emberöltőket látok, mi sokat tűrt,
S ez a kis mag évszázadokká érő szőlőfürt.
Apró szemei anyu, apu, testvér, nagybátyj',
Levelének erezete mutatja mamát, papát.
Együtt vagyunk egészek, egymást tartva,
Összetartozásunk végtelen hosszú inda.
Földi léptünk legnagyobb csodája, vagyona,
Szeretetünk a másik szíve, otthona.
Botladozva egészségben, betegségben,
Egymás kezét fogva, megbecsülésben.
Örömben, bánatban, a fenten és a lenteken,
Óvjuk egymást, a kapocs nem ereszthet el.
Biztonságunk, kincsünk, reményünk,
Szőlőfürtünk szép meséje- örökségünk.
Generációról generációra papáról, unokára,
Pereg az élet lapja, nem fogy el tintája
Örökkön íródó, halhatatlan lélek-krónika,
Mit egymásban hagyunk a jövő utódaira.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - KERNER MARIANN |
|
|
|
Címkék: összetartozásunk, megbecsülésben, biztonságunk, emberöltőket, megverekszem, generációról, szőlőfürtünk, évszázadokká, generációra, vigasztalsz, szeretetünk, halhatatlan, felnőttként, küzdelmeket, betegségben, egészségben, örökségünk, legnagyobb, szomorúság, botladozva, gyermeknek, mindennapi, szőlőfürt, reményünk, ereszthet, egymásban, nagybátyj, karjaidba, levelének, végtelen, lenteken, elvetett, utódaira, kincsünk, bánatban, átölelve, családi szeretet, mindennapi küzdelmeket, szomorúság karjaidba, másik szíve, élet lapja, jövő utódaira, Kerner Mariann,
|
|
Offline
